Farsang
Vízkereszttől húshagyó keddig,
azaz a hamvazószerdát megelőző nap éjfélig tart.
Mulatsággal, tánccal, bállal
vigadoztak. Voltak tollfosztó bálok, batyus bálok, de a legtöbb lakodalmat is
ekkor tartották.
Jellegzetes ételei ennek az
időszaknak a borleves és a fánk. A szalagos fánk a mai napig elterjedt kelt
tészta, aminek készítése nagy figyelmet igényel. Befolyásolja a kovász
készítés, dagasztás ideje, a konyha és a használt anyagok, eszközök melegsége. Régen
bő zsírban sütötték, ma inkább közepesen forró olajban sütjük. Szaggatás után a
maradékot összegyúrták, s gyűszűvel kiszaggatták, kisütötték és levesbetétnek
fogyasztották.
Forgácsfánkot, vagy csörögét is
készítettek: sütötték élesztővel (kelt csöröge) vagy tojás sárgájával és csöpp
tejföllel.
Ennek az időszaknak az 1950-60-as
évekig élő dramatikus népszokása volt a „Tikverőzés”, a farsangot
elbúcsúztató utcai felvonulás.
Lényege volt a termékenység
varázslása, a „tikok” (tyúkok) jobb hozamra serkentése.
Valószínűleg középkori eredetű
céhes játékból alakult ki, paraszti és polgári szokás ötvözése. Maszkokban,
álarcokban vonultak fel a falu legényei, az első legény köré csoportosulva,
mesterembernek öltözve, és muzsikaszóval járták a falut. Volt köztük diák,
hentes, lakatos, kovács, cipész, borbély. Azután jött a kéményseprő, a
szerencse hozója, majd a boros legény, aki enyhíti a felvonulók szomját. A sort
zárták a cigány és a cigány asszony, természetesen minden szerepet fiúk
alakítottak.
A zenére a házakból a népek
kitódultak az utcára. A legények a lányos házakhoz bebocsátást kértek. A háziak
megtáncoltatása közben a legények egyik része elment megkeresni a „tikóllat”, s
a „tikokat” megpiszkálva, megveregetve több tojásra biztatták őket s közben ellopták
a tojásokat. A háziak fánkkal, tojással, kolbásszal, szalonnával és itallal
kínálták meg őket, majd távozásukkor nyársaikra is tűztek útravalót. A vidám
társaság jókívánsággal búcsúzott a háziaktól: „Tikjaik jó tojók legyenek!”
Este a kocsmában a tojásokat a
kolbásszal, szalonnával együtt megsütötték, s a bálozókkal közösen megették.
Ahol nem kaptak tojást, a
kéményseprő bekormozta a ház falát. Azokat a lányokat, akik nem engedték be
őket, este kitáncolták a bálból.
A bál éjfélig tartott, ugyanis éjfélkor megszólalt a harang, ami azt jelentette, hogy vége a mulatozásnak, a húsevésnek, mert kezdődik a nagyböjt.
Die fünfte Jahreszeit
Frühling, Sommer, Herbst, Winter und die fünfte Jahreszeit
heißt Fasching.
Fasching, Fastnacht, Karneval „ die närrische Zeit” feiert
man auch in Deutschland, Österreich und der Schweiz.
Die Faschingszeit dauert vom Dreikönigstag (6. Januar ) bis Aschermittwoch.
In dieser Zeit feiern die Menschen lustige Partys, sie verkleiden sich in
lustige Masken und Kostüme.
Faschingskrapfen sind ein süßes Gebäck mit Marmelade gefüllt
und mit Puderzucker bestäubt.
Nach dem Karneval beginnt im katholischen Glauben die 40 tägige Fastenzeit. Katholische Christen dürfen in dieser Zeit kein Fleisch essen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése